A kultúra felöl, a közösségi vállalkozások felé

Koszecz Sanyi barátommal folytattam a kultúra, a kultúrházak, közösségi terek funkciójáról, feladatairól egy beszélgetést a virtuális térben. Ennek lett az eredménye a következő szösszenet arról, hogy mi is a kultúra, mi az igazi funkciója és a szűken értelmezett kultúra, kulturális tevékenységnek szerintem mi lehet a feladata.


Mi a kultúra?

Tágabb értelmében a kultúra az emberi faj viszonyrendszere. Viszonyunk önmagunkhoz, a többi emberhez, a környezetünkhöz, minden más élőhöz és a természethez. Ebben a viszonyrendszerben benne van az összes ismeretünk, hiedelmünk, szokásunk, hagyományaink, rítusaink, mítoszaink, erkölcsi és jogi szabályaink amelyek eddig az emberiség alkalmazkodását tette lehetővé a folyton változó környezethez. Azaz biztosította a fennmaradásunkat.

Mi lehet a kulturális tevékenységek funkciója?

Ebben a tágabban értelmezett kultúrában a hétköznapi nyelvben megjelenő kultúra (művészetek, oktatás, hagyományőrzés stb.) funkciója a viszonyrendszerünk (a teljes kultúrának) közös értelmezésében, megjelenítésében, megélésében, átadásában van. Ez nagyon fontos funkció, valami olyasmi (ha analógiát keresek) mint a vér szerepe az élőlényekben.

Hogyan változik manapság a kulturális tevékenységek funkciója?

Ami kezd egyre biztosabb lenni, hogy a jelenlegi kultúránk érvényességi ideje lejáróban van, vagyis az eddigi
viszonyrendszer (ami amúgy eddig nagyon sikeres volt) egyre kevésbé kifizetődő, azaz nem szolgálja az alkalmazkodásunkat, a fennmaradásunkat. Ahogy László Ervin írta erről "beköszöntött a csökkenő hozadékok korszaka". Márpedig ez azt jelenti, hogy kultúra váltásra van szükségünk, tehát a feladatunk a "kultúra közvetítésen túl" a teljes kultúra átalakítása egy fenntarthatóbb kultúrává, hiszen innen már csak ez tudja szolgálni a fennmaradásunkat.
Ha ebből indulok ki, akkor a szűkebb értelemben vett kultúra szerepe, funkciója is változik azaz mostmár nem az eddigi kultúra közvetítése, átadása az elsődleges funkció, hanem a túlélésünk érdekében az új kultúra értelmezésének, megélésének, megtanulásának, szocializációjának a megvalósítása.

Mi lehet a kultúrházak, közösségi terek feladata?

Ha a fentieket elfogadjuk, akkor konkrétabb szinten a mai kultúrházaknak az a feladata, hogy teret adjon, szervezést és koordinációt biztosítson azoknak a közösségi kezdeményezéseknek, ahol a megélhetés összekapcsolódik a közösségi (társadalmi) és természeti érték, tőke teremtéssel, hiszen ez lehet az új, fenntartható kultúra alapja.

Ez nagyon sokszor csupán annyit jelent, hogy észrevesszük, hogy a jelenlegi társadalmi robbanásban hol tudunk rásegíteni, hol tudunk az erőforrásainkkal a leghasznosabban hozzá járulni ahhoz, hogy a spontán létrejövő közösségi kezdeményezések el tudjanak indulni. A művelődési, közösségi házaknak egyfajta közösségi kezdeményezés inkubációs házakká kell válniuk.

Vagyis, ebben a viszonyrendszerben fontos feladattá válik, hogy a közművelődési intézmény erőforrásait (infrastruktúra, kapcsolatrendszer, munkaerő) a közösségi alapon szerveződő vállalkozások, azaz közösségi vállalkozások segítésére fordítsuk. A fenntartóknak pedig fontos, hogy a befektetett pénz, idő, energia egy előre meghatározott rendszerben (ennek a rendszernek a kidolgozása izgalmas feladat lehet a közművelődési intézmények menedzsmentjének) a kultúrház fenntartását is szolgálja, vagyis az itt kinövő közösségi vállalkozások egy idő után befizetőkké váljanak. Azon túl persze, hogy a közösségük által, jelentős anyagiakban kevésbé mérhető tőkét halmoznak fel a szokásos kultúrházi tevékenységekhez, programokhoz.

Megjegyzések